A szívnek megrendíthetetlen az akarata, olyan biztosan, minthogy a hegyekben erdők vannak
Az égből ködös eső hullik, a szél tovafújja a felhőket
De egy íj húrja sosem fog úgy szolgálni, mint egy citeráé
Az elválás fájdalmát halk furulyaszó kíséri
Nem fizethetem vissza minden kedvességedet ebben az életben
A következő életemben változzak olyan földé, mely tavasszal virágokat terem
A vadludak nyom nélkül elszálltak, de a levegőben még mindig érezni a szeretetet
Jobb hátrahagynunk ezt a halandó világot, mintsem átmenni az életét és a halál nehézségein
Sosem vágytam örökké tartó hősi címekre
Csak egy társra, aki majd mellettem lesz
A szívünk jéggé fagy és a vállaink olyan törékennyé válnak, akár egy pillangó szárnyai
Jó vagy rossz, nincs feltétele
Sekélyes sorsunk adta életünkben elbúcsúzom tőled
Remélem, a következő életünkben újra veled lehetek
Tiszta Hold és fényes csillagok ragyogjanak e hatalmas földre
A furulya és a citera hangja szóljon neked
Nem fizethetem vissza minden kedvességedet ebben az életben
A következő életemben változzak olyan földé, mely tavasszal virágokat terem
A vadludak nyom nélkül elszálltak, de a levegőben még mindig érezni a szeretetet
Jobb hátrahagynunk ezt a halandó világot, mintsem átmenni az életét és a halál nehézségein
Sekélyes sorsunk adta életünkben elbúcsúzom tőled
Remélem, a következő életünkben újra veled lehetek
Tiszta Hold és fényes csillagok ragyogjanak e hatalmas földre
A furulya és a citera hangja szóljon neked
